PÉNTEK, NOVEMBER 20, 2009
Vége a Sugárkezelésnek!
Az elmúlt 7 hét csak úgy elrepült. Mint láthatjátok, nem tartottam ki a blog írással. A legtöbb este egyszerűen túl fáradt voltam. Nagyon fárasztó volt ezen a kezelésen keresztül jutni. A nővérek felkeltettek minket 07:00-kor, nincs idő vissza aludni, vagy lustálkodni. A nap legnagyobb része a kórházba való úttal, a kezelésre várással, a kezeléssel, vérvétellel és vissza utazással telt. Az első 2-3 héten túl fáradt voltam, hogy át sétáljak a TBS-hez.(Torontói Baptista Szeminárium). De ha emlékszel az egyik aggodalmam az volt az elején, hogy én egyedül leszek? Hát az Úr gondoskodott arról, hogy az ne történjen meg. Állandóan emberekkel voltam körül véve az egész idő alatt. Találkoztam sok hívőkkel és mindenféle csodálatos emberekkel a szállónál és a kórházban. A legkülönösebb dolog az volt mindnyájan a rákon mentünk keresztül és egymást tudtuk támogatni a küzdelmeinkben.
Én is éreztem a ti imáitokat.... néha, amikor különösen nehéz volt, és csak az ágyban akartam maradni, hogy szomorkodhassak, de az a tudat, hogy valaki imádkozott értem adott erőt, hogy felkeljek, tegyem az egyik lábam a másik elé és induljak el ... Isten csendesen munkálódik a népének imáin keresztül. Én nem csak éreztem az imákat, de emlékeztetve voltam gyakorlatban is a telefonhívásokon, a kis ajándékokon, amit kaptam a gyülekezeti nővéreimtől amit minden nap kibonthattam, a verseket amit a férjem küldött nekem, lapokat és e-maileket. Úgy érzem, hogy a köszönetet egyszerűen nem elég, de ... Köszönöm!
A következő 2 hét egy kicsit kemény lesz, néhányan azt mondják egyes tünetek rosszabbak lesznek, mielőtt jobbulásra fordulnak. Én tapasztalok bél problémákat, égési sérüléseket a derekam tájékán-és étvágytalanságot..
Sok mindent megtanultam az elmúlt hetekben, de az egyik legnagyobb lecke az volt, hogy az én mennyei Atyám mennyire szereti és ápolja az Ő gyermekeit!!
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk;
mivel nem fogyatkozik el az Ő irgalmassága!
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
A Ő kezében,
Miriam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése